Úgy érzem, hogy egyre jobban kezdek beilleszkedni az új suliba, vannak már barátaim is, akik nem a testvérem, és nem Kendall. Cody-val is egyre jobb a kapcsolatom, bár még suli után sosem találkoztunk, csak suliban szoktunk beszélgetni. Cody egyik beképzelt barátjának, Nick-nek van egy testvére, Emily.
Ég és föld, semmiben sem hasonlítanak. Cody az a tipikus "gazdag vagyok, enyém a világ" srác, de Emily teljesen más, ugyanabból a családból származnak, de Emily nem vág fel azzal, hogy tehetősen élnek.
Emery, Emily, és én nagyon jóban lettünk, sokat járunk el egymással. Emily mutatott nekünk olyan helyeket, ahol nem kell egy átlagos ember fizetését elkölteni egyetlen ruhára. A tökéletesen bolt számomra, a Forever21 és a Primark. Kendall-el is jó a kapcsolatunk, de ő inkább a menőbb boltokba rángat be.
Mostanában már reggelente is könnyebben kelek fel a pihe-puha ágyamból, mert élvezem, hogy ebbe a suliba járhatok. Minden reggel találkozunk a suli előtt, még beszélgetünk, aztán együtt vegyünk be.
-Szóval, hogy halad a Cody project?-súgta Emily.
-Milyen Cody project?-súgtam vissza felháborodottan.
-Ugyan már, minden nap beszélgettek, jókat nevettek, de még sulin kívül sosem találkoztatok??-kérdezte. Emery.
-Nem szeretnénk elsietni.-vágtam rá, már normális hangnemben.
-Ez most komoly?? Egy sulin kívüli sétát, beszélgetést, hogy lehet elsietni?-kérdezte Emily.
Tudtam, hogy igaza van, engem is zavart már, hogy Cody sosem hívott még a suli falain kívül.
-Jó, engem is zavar, de nem tudok mit tenni. Én nem fogok kezdeményezni.-néztem a cipőm orrát.
-Majd lesz valami, hidd el, úgyis el fog hívni valamit, hisz már évek óta ismerem, el fog hívni!-mosolygott rám Emily.
-Biztos, mi lesz ha nem?-néztem fel elkerekedett szemekkel.
-Biztos!!-mondták egyszerre.
-Áá, nem is akarok beszélni róla. Valamelyikőtöknek nem lenne kedve eljönni velem a hétvégén, esetleg szombaton deszkázni?? Nagyon rég voltam már, és nagyon hiányzik.-kérdeztem a lányokat.
-Én nem tudom, szombaton van a családi délutánunk, dög unalom...-válaszolt Emily.
-Tudod, hogy akkor találkozok Emma-val.
-Ó, igen, na mindegy akkor elmegyek egyedül.
Emma, Emery egyik régi barátnője, és kiderült, hogy nem lakunk messze egymástól, ezért most fognak újra találkozni. Úgytűnik egyedül maradtam, így egy újabb unalmas hétvége elé nézek.
Hétvége...
Megírtam az összes házimat, megnéztem egy filmet is, de nem telt az idő. Egyedül voltam a nagy lakásban, és nem tudtam mivel eltölteni az időt. Anya és Darell elment egy "hétvégi kirándulásra", hogy kettesben is tudjanak egy kis időt tölteni. Valószínű, hogy miután visszajönnek minden az esküvőről fog szólni. Tudom, hogy anya most valami emlékezeteset szeretne, mert az előző esküvőjében semmi különleges sem volt.
Biztos vagyok benne, hogy Darell mindent meg fog adni neki, amit csak szeretne. Mikor már végképp nem tudtam mit csinálni, kimentem a teraszra, és leültem a puha fotelba. Csak bámultam a tájat, és gondolkoztam.
A néma csendet a lift hangja zavarta meg, el sem tudtam képzelni, hogy ki keresne minket, mert én nem vártam senkit.
Kimentem a lift elé, és mikor kinyílt az ajtaja teljesen elcsodálkoztam.
A lift-ben Cody állt, aki farmer térdnadrágot, fekete pólót, és fekete vans-os cipőt viselt.
-Szia!-törte meg a csendet, és óvatos mosolyra húzta a száját.
-Szia, eltévedtél?-néztem rá kérdően.
-Nem, én ide szerettem volna jönni.-mosolygott tovább.
-Miért?
-Mert hallottam, hogy ma nem tudsz kivel elmenni deszkázni, és nekem sem volt semmi programom. Van kedved velem jönni?-kérdezte felháborítóan szép mosollyal.
-Igen, de még átöltözök, addig is...érezd otthon magad.-legyintettem.
Bementem a szobámba, felkaptam egy farmer rövidnadrágot, egy fekete toppot, és a bordó vans cipőmet.
Összefogtam a hajamat, hogy ne zavarjon a deszkázás közben, és már készen is voltam.
-Már készen is vagy?-nézett rám kérdően Cody mikor kimentem a nappaliba.
-Miért, ennyi nem volt elég?-mosolyogtam rá.
-Az Upper East Side-on minden fiút arra nevelnek, hogy türelmesen üljön akár 2 órát, míg egy lány elkészül...
-Én nem vagyok Upper East Side-i lány.
-Tudom, és ez tetszik.-villantotta ki a fehérlő fogait.
Éreztem, hogy kezdek elvörösödni, ezért felkaptam a gördeszkám, és a lift felé vettem az irányt:
-Jössz, már?-kérdeztem Cody-t.
-Persze.-hallottam magam mögül a választ.
Nagyon jókat beszélgettünk, és jókat nevettünk Cody-val. Jó volt, hogy végre a sulin kívül is találkoztunk.
Mutattunk egymásnak trükköket, és én is tanulhattam új dolgokat.
Ég és föld, semmiben sem hasonlítanak. Cody az a tipikus "gazdag vagyok, enyém a világ" srác, de Emily teljesen más, ugyanabból a családból származnak, de Emily nem vág fel azzal, hogy tehetősen élnek.
Emery, Emily, és én nagyon jóban lettünk, sokat járunk el egymással. Emily mutatott nekünk olyan helyeket, ahol nem kell egy átlagos ember fizetését elkölteni egyetlen ruhára. A tökéletesen bolt számomra, a Forever21 és a Primark. Kendall-el is jó a kapcsolatunk, de ő inkább a menőbb boltokba rángat be.
Mostanában már reggelente is könnyebben kelek fel a pihe-puha ágyamból, mert élvezem, hogy ebbe a suliba járhatok. Minden reggel találkozunk a suli előtt, még beszélgetünk, aztán együtt vegyünk be.
-Szóval, hogy halad a Cody project?-súgta Emily.
-Milyen Cody project?-súgtam vissza felháborodottan.
-Ugyan már, minden nap beszélgettek, jókat nevettek, de még sulin kívül sosem találkoztatok??-kérdezte. Emery.
-Nem szeretnénk elsietni.-vágtam rá, már normális hangnemben.
-Ez most komoly?? Egy sulin kívüli sétát, beszélgetést, hogy lehet elsietni?-kérdezte Emily.
Tudtam, hogy igaza van, engem is zavart már, hogy Cody sosem hívott még a suli falain kívül.
-Jó, engem is zavar, de nem tudok mit tenni. Én nem fogok kezdeményezni.-néztem a cipőm orrát.
-Majd lesz valami, hidd el, úgyis el fog hívni valamit, hisz már évek óta ismerem, el fog hívni!-mosolygott rám Emily.
-Biztos, mi lesz ha nem?-néztem fel elkerekedett szemekkel.
-Biztos!!-mondták egyszerre.
-Áá, nem is akarok beszélni róla. Valamelyikőtöknek nem lenne kedve eljönni velem a hétvégén, esetleg szombaton deszkázni?? Nagyon rég voltam már, és nagyon hiányzik.-kérdeztem a lányokat.
-Én nem tudom, szombaton van a családi délutánunk, dög unalom...-válaszolt Emily.
-Tudod, hogy akkor találkozok Emma-val.
-Ó, igen, na mindegy akkor elmegyek egyedül.
Emma, Emery egyik régi barátnője, és kiderült, hogy nem lakunk messze egymástól, ezért most fognak újra találkozni. Úgytűnik egyedül maradtam, így egy újabb unalmas hétvége elé nézek.
Hétvége...
Megírtam az összes házimat, megnéztem egy filmet is, de nem telt az idő. Egyedül voltam a nagy lakásban, és nem tudtam mivel eltölteni az időt. Anya és Darell elment egy "hétvégi kirándulásra", hogy kettesben is tudjanak egy kis időt tölteni. Valószínű, hogy miután visszajönnek minden az esküvőről fog szólni. Tudom, hogy anya most valami emlékezeteset szeretne, mert az előző esküvőjében semmi különleges sem volt.
Biztos vagyok benne, hogy Darell mindent meg fog adni neki, amit csak szeretne. Mikor már végképp nem tudtam mit csinálni, kimentem a teraszra, és leültem a puha fotelba. Csak bámultam a tájat, és gondolkoztam.
A néma csendet a lift hangja zavarta meg, el sem tudtam képzelni, hogy ki keresne minket, mert én nem vártam senkit.
Kimentem a lift elé, és mikor kinyílt az ajtaja teljesen elcsodálkoztam.
A lift-ben Cody állt, aki farmer térdnadrágot, fekete pólót, és fekete vans-os cipőt viselt.
-Szia!-törte meg a csendet, és óvatos mosolyra húzta a száját.
-Szia, eltévedtél?-néztem rá kérdően.
-Nem, én ide szerettem volna jönni.-mosolygott tovább.
-Miért?
-Mert hallottam, hogy ma nem tudsz kivel elmenni deszkázni, és nekem sem volt semmi programom. Van kedved velem jönni?-kérdezte felháborítóan szép mosollyal.
-Igen, de még átöltözök, addig is...érezd otthon magad.-legyintettem.
Bementem a szobámba, felkaptam egy farmer rövidnadrágot, egy fekete toppot, és a bordó vans cipőmet.
Összefogtam a hajamat, hogy ne zavarjon a deszkázás közben, és már készen is voltam.
-Már készen is vagy?-nézett rám kérdően Cody mikor kimentem a nappaliba.
-Miért, ennyi nem volt elég?-mosolyogtam rá.
-Az Upper East Side-on minden fiút arra nevelnek, hogy türelmesen üljön akár 2 órát, míg egy lány elkészül...
-Én nem vagyok Upper East Side-i lány.
-Tudom, és ez tetszik.-villantotta ki a fehérlő fogait.
Éreztem, hogy kezdek elvörösödni, ezért felkaptam a gördeszkám, és a lift felé vettem az irányt:
-Jössz, már?-kérdeztem Cody-t.
-Persze.-hallottam magam mögül a választ.
Nagyon jókat beszélgettünk, és jókat nevettünk Cody-val. Jó volt, hogy végre a sulin kívül is találkoztunk.
Mutattunk egymásnak trükköket, és én is tanulhattam új dolgokat.
Cody hazakísért, ami nagyon jól esett, mert még nem érzem teljesen biztonságban magam a városban.
-Egy Upper East Side-i fiúhoz képest egészen jó vagy.-mosolyogtam rá.
-Miért itt nem lehet deszkázni?
-Hát nem sok fiú deszkázik, te nem vagy olyan mint a többi srác.
-Milyen a többi srác?-nevette el magát.
-Beképzelt.-néztem rá.
-Nyugi, te sem vagy olyan mint az East-i pláza cicák.
-Nem, tényleg nem...-sütöttem le a szemem.
-Ne sajnáld, hidd el sokkal többen fognak szeretni.-simogatta meg a vállamat.
-Köszönöm.-néztem rá.
Hazaértünk, és mivel még senki sem volt itthon ismét egyedül kell majd lennem.
-Köszönöm, hogy hazakísértél, és köszönöm ezt a délutánt.
-Ugyan semmiség, valamikor ismételhetnénk.
-Természetesen.-nevettem el magam.
-Egyedül vagy?
-Igen.
Pár másodpercig néma csendben álltunk egymással szemben, aztán felajánlottam Codynak, hogy jöjjön fel a lakásba.
-Persze, ha akarod.
Felmentünk ledobtuk a deszkákat az előtérben, ittunk aztán felajánlottam Codynak, hogy körbevezetem.
Csak pár helyet mutattam meg neki.
-És ez itt Kendall szobája.
-Értem.-mosolygott.
-Meg szeretnéd nézni?-nevettem el magam.
-Köszönöm, de már láttam.
Egy pillanatra abbahagytam a nevetést és Cody-ra meredtem.
-Te, és Kendall???
-MI??? Dehogy!-kiálltott fel.
-Már megijedtem.-nevettem ismét.
-Gyere itt az én szobám.
-Ó, illik hozzád.
-Köszönöm.
Kiültünk az erkélyre, és órákon át beszélgettünk. Anyáék csak másnap jönnek, Em is ott alszik Emmánál, ezért csak Kendall jön haza az estére.
Kendall sötétedésre ért haza, és rögtön a szobámba lépett be.
-Szia, mondta anyukád, hogy csak holnap jönnek?-kérdezte.
-Igen, írt egy SMS-t.
-Te mit keresel itt?-nézett meglepődötten Cody-ra.
-Deszkáztunk.-válaszolt Cody.
-Hát ez nagyon érdekfeszítő...-meredt ránk Kendall. -Na, én megyek, sziasztok!
-Szia!-köszöntem el tőle.
-Szia.-köszönt Cody is.
Amint Kendall kiért a szobámból Cody felállt:
-Szerintem mennem kéne.-mosolygott rám.
-Igen, lehet.
Kikísértem a liftig, és ott elköszöntünk egymástól.
-Szia Cody!
-Szia Liz!
-Nagyon jól éreztem magam, köszönöm.-mosolyogtam.
-Én is, valamikor megismételhetjük.
-Okés.
Cody elment, én pedig visszamentem a szobámba, de találkoztam Kendall-lel, aki furcsán nézett rám.
-Deszkáztatok? Hmm...
-Igen, deszkáztunk Kendall.
-Te hívtad el Cody-t deszkázni?
-Nem, csak egyszer megjelent.-mikor kimondtam már nekem is gyanús volt.
Kendall mosolygott, és bement a szobájába. Egész este azon gondolkoztam, hogy ugyan Cody honnan tudta, hogy én gördeszkázni szeretnék a hétvégén?? Emery vagy Emily beszélt vele, nem hiszem...
Hallgatózott...talán...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése